„A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt.” (Stephen King)
Adventkor a téli napforduló idején megszülető Fényt várjuk. Az ősi kultúrákban ugyanúgy fontos időszak volt ez, ahogy ma is. A keresztények karácsonykor Jézus születésére emlékeznek, aki elhozta a belső fényt az emberek számára, és valószínűleg a legtöbb ember ilyenkor a „szeretet ünnepére” készül.
A négy hétig tartó várakozás és készülődés sokszor mégis kapkodással telik, aminek a közepette nehéz ráhangolódni az ünnepre. Ilyenkor mintha elvárások nehezednének ránk: „minden legyen tökéletes, hiszen ez a legszebb ünnep”, „jól sikerüljön a vacsora”, „te jó ég, még takarítani is kell…” És amikor a készülődés után jó lenne végre ünnepelni, csak a fáradtság és az idegesség van jelen.
A karácsonyra emlékeztetnek minket már advent első vasárnapján az utcákon kivilágított díszek, a karácsonyi zene és a már feldíszített fa a városok főterén. Mindez valóban megnehezíti már karácsony előtt egy hónappal, hogy ne a külsőségekre figyeljünk. Advent ugyanis egy belső készülődést rejt magában, amelynek a végén bennünk is megszületik a fény, ahogy ilyenkor a természetben is. Az év legsötétebb napja (december 21.) után fordul a helyzet, és a következő napon már egy kicsit hosszabb a nappal: győzött a fény a sötétség felett.Mindezt szimbolizálják szenteste a karácsonyfa csillogó díszei, égősorai, és hogy az adventi koszorún már mind a négy gyertya világít. Nem véletlenül helyezte a keresztény egyház a téli napforduló idejére Jézus születésnapjának ünneplését, őt tartják ugyanis a Világ Világosságának.
A négy adventi hét időszaka alatti belső készülődésben segíthet A Szépség és a Szörnyeteg című mese üzenete (A mese Legszebb esti meséim kincsestára c. könyvben található változatát használtam fel a bejegyzéshez). A jól ismert és nagy népszerűségnek örvendő mesének többféle megközelítési módja látott már napvilágot. Most az adventi készülődéssel kapcsolatban lesz róla szó, de az év bármelyik időszakában aktuális lehet.
A Szörnyeteg a mesékben legtöbbször személyiségünk árnyékos oldalát jelképezi. Milyennek képzelünk el egy szörnyeteget? Nagy valószínűséggel félelmetesnek, torznak, ijesztőnek, pusztítónak. Az általunk el nem fogadott tulajdonságaink, vágyaink és félelmeink is hasonlóan ijesztőnek tűnhetnek számunkra. Ilyen lehet többek között, amikor olyan kimondott vagy kimondatlan elvárások érkeznek felénk, amelyeknek bár nem akarunk, mégis törekszünk megfelelni. Előfordulhat, hogy önzőnek érezzük magunkat, mert mi máshogy szeretnénk alakítani az életünket, mint ahogy a körülöttünk lévők gondolják, hogy alakítanunk kellene, de ezt magunknak sem valljuk be. Ez akár állandó elégedetlenségben is megnyilvánulhat, sőt, folyamatosan másokat hibáztathatunk emiatt. Végül kiderülhet, hogy teljesen jogos igényeinket nem sikerült megvalósítanunk, és ha végiggondoljuk a számunkra fontos dolgokat, rájöhetünk, hogy érdemes tenni értük. Ha felismerjük, hogy például azért irigykedünk a másik emberre, mert úgy tűnik, hogy sok szabadideje van, érdemes végiggondolni, milyen igényünk jelenik meg emögött. Lehet, hogy azt hisszük, mi nem tehetjük meg, hogy hosszabb időre kikapcsolódunk, mert “még ezt is el kell intézni, meg azt is, bezzeg ő csak lógatja a lábát…” De ha a mélyére ásunk, és bepillantunk az “árnyékba”, felfedezhetjük, hogy például szeretnénk elolvasni egy könyvet, amit már régen kinéztünk, vagy valami hasonlóan pihentető dolog, de nem engedélyeztünk rá magunknak időt. Mert talán azt gondoljuk, hogy nem érdemeljük meg, vagy mert mások szemében lustaságnak tűnhet, ha magunkra is fordítunk időt, illetve itt még elő szoktak jönni nem éppen kedves belső hangok is. Pedig ha ez fontos a számunkra, akkor tehetünk érte. És ha rájövünk az elégedetlenségünk, sértettségünk, haragunk vagy félelmünk mögött lévő igényeinkre, és elfogadjuk a létezésüket, már meg is tettük az első lépést. Máris tudatosítottuk, hogy pl. szeretnénk, ha minket is elismernének vagy jó lenne magunkra is fordítani egy kis időt. Így már tenni is tudunk majd érte.
“Hű, de szép dolog az, amikor valaki képes megrendülni attól, hogy ki mindenki is ő. Hogy micsoda mélységek, micsoda sötétségek és ragyogások vannak benne! Micsoda fény és árnyék!“ (Pál Ferenc)
Szépség például attól fél a mesében, hogy az ismeretlen Szörny megeszi őt. Pedig amikor találkozik vele, szó sincs erről. Minden nap találkoznak, és a lány egyre jobban megismeri a kezdetben félelmetesnek tűnő lényt, sőt, már előre várja a beszélgetéseket. A torz kinézetű szereplő jelentheti a lány olyan tulajdonságait, érzéseit, amelyeket eddig elutasított, mert túl “csúnyának” vagy elfogadhatatlannak tűntek számára.
A mese elején Szépség dolgos, szorgalmas lány, minden munkát zokszó nélkül elvégez, még nővérei helyett is, és mindenben engedelmeskedik apjának. Talán nehezen szakad el a családjától is, úgy érzi, otthon a helye. A Szörnyeteg kastélyában viszont órákat tölt a könyvtárszobában. Egyre jobban érzi magát, amikor olvas, és amikor a Szörnnyel beszélget. Talán ez a magára szánt idő hiányzott neki, bár bevallani sem merte. Most kapcsolatba lép az addig félelmetesnek, torznak tűnő tulajdonságaival, és lassan elfogadja azokat, hiszen hozzá tartoznak. Szépség egyre inkább megbarátkozik a Szörnyeteggel, sőt, megszereti őt.
A testvérek közül Szépség volt az egyetlen, aki vállalta ezt a nehéz és eleinte félelmetesnek tűnő találkozást. Nővérei féltek, sohasem vállalkoztak volna erre. Bátyjai pedig ki akarták oltani a Szörny életét. Csak Szépség nézett szembe vele. Nagy bátorságra volt szüksége ehhez, és nagyon sokat nyert is ezáltal. A mese végén a Szörnyeteg átváltozik királyfivá: a lány felszabadította a varázslat alól. Ugyanis megismerte az igazi természetét, és így már igent tudott mondani rá. “Miközben beszélt, ragyogó fény gyúlt odakinn.” Ha felfedezed, hogy mi áll a te árnyékod, azzal már egyre inkább a fénybe kerül.
És a te A Szépség és a Szörnyeteg történeted milyen lenne?
- Milyen tulajdonságaidat nehéz elfogadnod? Hogy nézne ki a mesédben a Szörnyeteg?
- Milyen igényeid vannak néha megjelenő sértettséged, haragod mögött, amelyeket eddig nem mertél tudatosítani?
- Mit tudsz tenni azért, hogy ezek a számodra fontos dolgok megvalósuljanak?
- Képzeld el, hogy beszélgetsz a Szörnyeteggel. Mit mondanál neki, és ő mit mondana neked? Mi változott a “beszélgetés” végére?
Az adventi készülődés végére, mire eljön a karácsony, kívánom mindenkinek, hogy olyan, belső világossággal (is) teli ünnepe legyen, amilyet szeretne!
A CIKKET ÍRTA ÉS MEGOSZTOTTA VELÜNK:
Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach
sajatmesed@gmail.com
WEB:https://mesevonal.wordpress.com
Hagyj üzenetet