Lassan elindul az őrület, jönnek az ünnepek. Írjuk a listát, bevásárolunk, tervezzük az ünnepi menüt, bosszankodunk, hogy órákig kell sorban állni, hogy elfogyott a kiszemelt ajándék, hogy nem tudod mit vegyél a nagyinak vagy a kollégádnak…Az ünnep egyre inkább teher és nem meghitt együttlét.
De hol és mikor csúszott el az egész? Egyátalán hogyan lehet az jó, ami ennyi stresszel jár? …hogy erőnkön felül költekezünk, hogy szinte túl akarjuk licitálni ismerőseinket az ajándékok nagyságával, drágaságával? Hogy lehet azt élvezni, ami ennyi bosszúságot okoz…Ki akarta ezt? Én..Te…Mi?

Állj meg egy pillanatra! Emlékszel még gyermekkorodban hogyan zajlott mindez? Valahogy olyan lassúnak és kellemesnek tűnik így visszagondolva….nem tudom Te hogy vagy vele de én vágyom erre a nyugodt és már már giccses idillre…

Te is vágysz arra, hogy a család együtt nevetve és sztorizgatva ülje körbe az asztalt, ahol nem egy megfáradt, háziasszony pakolja sorra eléd az ünnepi menüt…aminek persze a fele sem fogy el..
Te is vágysz arra, hogy az ajándékba kapott könyvvel együtt beülj a fa alá/mellé és olvasás közben magadba szippantsd az ünnep illatát?
Te is vágysz arra, hogy a családdal, barátokkal gyertyafény mellett, kellemes zenét hallgatva társasozzatok vagy játszatok egyett…tv és minden más kütyü hanyagolásával?
Te is vágysz arra, hogy a „kötelező ünnepi tv műsor” helyett meghitten beszélgess pároddal?
Te is vágysz arra, hogy végre idén örömmel készíts vagy szerezz be apró és személyes ajándékokat ahelyett, hogy a hitelkártyádat rombolnád felesleges viszont méregdrága cuccokkal?

Látod mennyi apróság és milyen más hangulatot teremthetsz! Idén próbáld ki! Üzenj hadat ennek az ünnepi őrületnek, az eszement vásárlásnak és főzőcskének! Legyen kellemes az ünneped!